Általános magyar munkaerőpiac
Magyarország a magas jövedelmű, vegyes gazdaságok sorába tartozik, a világ 53. legnagyobb gazdasága. Az ország tagja az Európai Uniónak, illetve része a schengeni térségneknek, valamint a WTO-nak és az OECD-nek.
2022-ben a munkaképes korú lakosság körében 74,1% volt a foglalkoztatottság, ez 4 millió 696 ezer főt jelent.
A foglalkoztatottság ágazatonként a következőképpen oszlott meg
- 1. Szolgáltatások 3 millió fő
- 2. Ipar 1,5 millió fő
- 3. Mezőgazdaság 200 ezer fő
A legnagyobb foglalkoztatót listájának első tíz helyén a következők állnak:
- 1. Magyar Posta Zrt.
- 2. Volánbusz Zrt.
- 3. MÁV Zrt.
- 4. Spar Magyarország Zrt.
- 5. AUDI Hungária Zrt.
- 6. MÁV-START Zrt.
- 7. TESCO-GLOBAL Zrt.
- 8. Lidl Magyarország Bt.
- 9. Magyar Közút Nonprofit Zrt.
- 10. Prohumán 2004 Zrt.
Munkaerőhiányos ágazatok:
A magyar gazdaság sok szektora súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ami azt jelenti, hogy a munkaadók nem képesek betölteni a rendelkezésre álló munkahelyeket. Ez a jelenség a verseny- és állami szférát egyaránt érinti. 2023-ban a magyarországi versenyszférában több mint 60.000 betöltetlen álláshely van, ezek közül a leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar 23 ezer fős hiánnyal.
Külföldi munkavállalók Magyarországon
Magyarországon jelenleg hivatalosan több, mint 70.000 külföldi munkavállaló dolgozik. A külföldi munkavállalók nagy része a versenyszférában, azon belül is az iparban vállal munkát[1].
[1] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230217/ozonlenek-magyarorszagra-a-kulfoldiek-semmi-sem-allithatja-meg-oket-596270
Munkaerő kölcsönzés
Nagyon sok Magyarországra érkező munkavállaló úgynevezett munkaerő kölcsönző cégeken keresztül van foglalkoztatva. Az ilyen típusú foglalkoztatás bár sok szempontból megkönnyíti a magyarországi munkavállalást, sokszor komplikált és nehezen érthető munkaviszonyhoz vezet. Ezért nagyon fontos áttekinteni, hogy mit is értünk ezalatt, és kik a legfontosabb szereplői.
Mit jelent?
A munkaerő kölcsönzés olyan foglalkoztatási forma, amikor a munkavállaló egy kölcsönbeadó cég alkalmazásában áll, ám munkáját olyan más cégeknél végzi, amelyek kölcsönveszik őt. Ebben a folyamatban tehát három szereplő vesz részt:
1. Kölcsönzőcég
Az a cég, akivel a munkavállaló szerződést köt, majd őt ideiglenesen átengedi a kölcsönvevőnek. A kölcsönvevővel közösen gyakorolja a munkáltatói jogokat, de a munkaviszony létrehozásának és megszüntetésének joga mindig a kölcsönbeadóé.
2. Kölcsönvevő cég
Az a munkáltató (gyár, üzem, építkezési vállalkozó stb.), amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez. A munkavállaló közvetlen napi irányításának joga mindig a kölcsönvevőé.
3. Munkavállaló
A munkavállaló mindig a kölcsönzővel köt munkaszerződést, fizetését tőle kapja, a napi munkát viszont a kölcsönvevőnél végzi.
A kölcsönzőcégen keresztüli foglalkoztatás esetén nehezebb megérteni, hogy pontosan ki is a munkavállaló foglalkoztatója; különböző problémákkal kihez, a kölcsönvevőhöz vagy a kölcsönzőhöz kell fordulni. Több kutatás[1] is bizonyította, hogy a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott munkavállalók jobban ki vannak téve a munkaerőpiaci kizsákmányolás veszélyének.
[1] https://fra.europa.eu/en/content/protecting-migrant-workers-exploitation-fra-opinions