Általános magyar munkaerőpiac

Magyarország a magas jövedelmű, vegyes gazdaságok sorába tartozik, a világ 53. legnagyobb gazdasága. Az ország tagja az Európai Unónak, illetve a Schengeni Övezetnek, valamint a WTO-nak és az OECD-nek.

2022-ben a munkaképes korú lakosság körében 74,1% volt a foglalkoztatottság, ez 4 millió 696 ezer főt jelent.

A foglalkoztatottság ágazatonként a következőképpen oszlott meg

A legnagyobb foglalkoztatót listájának első tíz helyén a következők állnak:

Munkaerőhiányos ágazatok:

A magyar gazdaság sok szektora súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ami azt jelenti, hogy a munkaadók nem képesek betölteni a rendelkezésre álló munkahelyeket. Ez a jelenség a verseny- és állami szférát egyaránt érinti. 2023-ban a magyarországi versenyszférában több mint 60.000 betöltetlen álláshely van, ezek közül a leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar 23 ezer fős hiánnyal.

Munkaerő kölcsönzés

Nagyon sok Magyarországra érkező munkavállaló úgynevezett munkaerő kölcsönző cégeken keresztül van foglalkoztatva. Az ilyen típusú foglalkoztatás bár sok szempontból megkönnyíti a magyarországi munkavállalást, sokszor komplikált és nehezen érthető munkaviszonyhoz vezet. Ezért nagyon fontos áttekinteni, hogy mit is értünk ezalatt, és kik a legfontosabb szereplői.

Mit jelent?

A munkaerő kölcsönzés olyan foglalkoztatási forma, amikor a munkavállaló egy kölcsönbeadó cég alkalmazásában áll, ám munkáját olyan más cégeknél végzi, amelyek kölcsönveszik őt. Ebben a folyamatban tehát három szereplő vesz részt:

1. Kölcsönzőcég

Az a cég, akivel a munkavállaló szerződést köt, majd őt ideiglenesen átengedi a kölcsönvevőnek. A kölcsönvevővel közösen gyakorolja a munkáltatói jogokat, de a munkaviszony létrehozásának és megszüntetésének joga mindig a kölcsönbeadóé.

2. Kölcsönvevő cég

Az a munkáltató (gyár, üzem, építkezési vállalkozó stb.), amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez. A munkavállaló közvetlen napi irányításának joga mindig a kölcsönvevőé.

3. Munkavállaló

A munkavállaló mindig a kölcsönzővel köt munkaszerződést, fizetését tőle kapja, a napi munkát viszont a kölcsönvevőnél végzi.

A kölcsönző cégen keresztüli foglalkoztatás megnehezíti annak megértését, hogy pontosan ki is a munkavállaló foglalkoztatója; különböző problémákkal kihez, a kölcsönvevőhöz vagy a kölcsönzőhöz kell fordulni. Több kutatás is bizonyította, hogy a munkaerő kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott munkavállalók jobban ki vannak téve a munkaerőpiaci kizsákmányolás veszélyének.