Munkaerőpiaci kizsákmányolás
Mit jelent?
Munkaerőpiaci kizsákmányolásról akkor beszélünk, ha a munkáltató tisztességtelenül részesül a munkavállaló munkájából. Mivel a tisztességesség szubjektív, különböző emberek eltérően határozhatják meg, hogy mi minősül kizsákmányolásnak. A munkaerő-kizsákmányolás nem jogi kifejezés – sőt, a munkaerő-kizsákmányolás nem minden formája illegális.[1]
A munkaerő-kizsákmányolás a munkaválalló kihasználása a munkahelyen haszonszerzés céljából.[2]
Forrás: The Intersection of Labor Exploitation and Human Trafficking, 2022
Ahogy ezen az ábrán is látszik, a kizsákmányolás nem feltétlenül jelent sem munkajogi szabálytalanságot, sem pedig bűncselekményt, de ezek hiánya nem jelenti azt, hogy ne lenne súlyos, a munkavállalóra negatív hatással lévő jelenség.
[1] https://combathumantrafficking.org/blog/2020/01/29/labor-trafficking/
[2] https://endlabourexploitation.co.uk/about/
Legfontosabb kizsákmányolási faktorok
A migráns munkavállalók jobban ki vannak téve a kizsákmányolás veszélyének. Ehhez több dolog is hozzájárulhat, de a leginkább fontos faktorok a következők:
- Nyelvismeret hiánya
- Munkaerőpiaci ismeretek hiánya
- Felvevőpiac sajátosságai
- Munkaerőkölcsönzők / közvetítők nagyobb szerepe
- Bizonytalan státusz
- Migráció „magas költsége”
- Marginalizált, izolált helyzet
- Félelem a státusz elvesztésétől
- Munkáltatói oldal
Mik jelezhetnek egy kizsákmányoló munkaviszonyt?
Munkaszerződés
Minden magyarországi munkaviszony elengedhetetlen feltétele az érvényes és aláírt munkaszerződés. A szerződés nélküli munkavégzés illegális, és veszélybe sodorja a munkavállalót, hiszen jogait nem tudja érvényesíteni, munkaadója felé érdekeit nem tudja képviselni. A munkaszerződésben foglaltak kötelező érvényűek mind a munkavállaló, mind pedig a munkaadó számára. Minden munkaszerződésnek tartalmaznia kell legalább a következőket:
- 1. Munkáltató cégadatai és a munkavállaló személyes adatai
- 2. Alapbér
- 3. Munkakör
- 4. Próbaidő tartama
Legfontosabb kizsákmányolásra utaló jelek a munkaszerződéssel kapcsolatban:
- 1. A szerződés hiánya
- 2. Szerződéstől való egyoldalú eltérés
- 3. Nem aláírt szerződés
- 4. A szerződés a munkavállaló számára nem érthető nyelven íródott, és tolmácsot sem biztosítottak annak megismerésekor
- 5. Alapfeltételeknek nem megfelelő szerződés
Fizetés
Minden Magyarországon végzett munka során a szerződésben foglalt bér jár a munkavállalónak, ettől eltérni nem lehet.
Legfontosabb kizsákmányolásra utaló jelek a fizetéssel kapcsolatban
- 1. A fizetés hiánya
- 2. Rendszertelen fizetés
- 3. A szerződésben foglaltnál kevesebb fizetés
Túlóra
A túlóra elrendelésére szigorú szabályok vonatkoznak. A munkavállaló által végzett túlóra nem haladhatja meg a magyar munka törvénykönyvében meghatározott időtartamot (lásd 4. rész a munkajogról).
A túl óráért minden esetben fizetés jár. Ez alapesetben a szerződésben meghatározott munka béren felüli 50 százalékos bérpótlékot jelenti.
A legfontosabb kizsákmányolásra utaló jelek a túlórával kapcsolatban a következők:
- 1. Fizetetlen túlóra
- 2. A jogszabályban meghatározottakon felüli túlóra
Szabadság
Minden magyarországi munkavállalónak kötelező fizetett szabadságot biztosítani. Amennyiben a munkáltató nem biztosít a munkavállaló számára minimum 20 fizetett szabadnapot, az kizsákmányolásra utaló jel lehet.
A szabadság kiadása a munkáltató joga, a kiadása előtt azonban a munkaadónak meg kell hallgatnia a munkavállalót.
Személyes okmányok
A munkavállaló személyes okmányait mint például személyi igazolvány, útlevél tartózkodási engedély STB. A munkáltató nem tarthatja magánál. Amennyiben a munkáltató magánál tartja ezeket a dokumentumokat azzal akadályozza a munkavállaló személyes szabadságát ami egy nagyon fontos jele annak hogy kizsákmányoló munkaviszony áll fenn.
Munkakörülmények
A munkáltató feladata az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezet, és ennek minden feltételének biztosítása. Amennyiben a munkáltató a munkavállalót egészségtelen vagy veszélyes helyen foglalkoztatja szintén arra utalhat hogy kizsákmányoló munkaviszonyban vannak.
Egyebek mellett, következő konkrét esetek merülhetnek fel:
- 1. Védőfelszerelés hiánya
- 2. Megfelelő számú munkaerő hiánya
- 3. Túl kevés pihenőidő
Lakhatás
A munkaerő számára sok esetben a munkáltató biztosítja a lakhatást. Ez sok esetben megkönnyíti a magyarországi tartózkodást azonban veszélyek forrása is lehet. Fontos figyelni arra hogy ezzel a helyzettel a munkáltató ne élhessen vissza.
A következő konkrét konkrét esetekben gyanakodhatunk kizsákmányolásra:
- 1. Nem lehet elköltözni
- 2. Munkaidő után kötelező a szálláshelyén tartózkodni
- 3. A szálláshelyen a munkavállalót munkaidőn kívül megfigyelik
- 4. A munkaadó a szállás elvesztésével fenyeget
- 5. Rossz lakókörülmények
Ez csak néhány példa arra hogy milyen jelei lehetnek egy kizsákmányoló munkaviszonynak. Nagyon fontos kiemelni hogy amennyiben a munkavállalót vagy annak családtagjait közvetlen veszély fenyegeti illetve bűncselekmény gyanúja merül fel a 112-es telefonszámon azonnal értesíteni kell a rendőrséget.
Minden olyan esetben amikor felmerül a munkaerőpiaci kizsákmányolás gyanúja a munkavállaló segítséget kérhet a Menedék Egyesülettől a következő elérhetőségeken: